A Zirci Arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A 20 ha-os Arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeknek a megmentésére.

Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre. Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató. A Zirci Arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madarat figyelhetünk meg az Arborétum ösvényein sétálva.

Az 1766-ban készült térképeken még az látható, hogy mai a Zirci Arborétum területe a Cuha patak jobb és bal partjára közel merőlegesen parcellázott terület volt. A parcellákat a Ciszterci Apátságnak örökös jobbágyságot fogadott németajkú családok művelték.

1754-ben már megépült az Angol-park virágháza - ma a Reguly Szakképző tornaterme- és az előtte, ill. az apáti lakosztály elotti területet nagy mennyiségű termőfölddel kiegyenlítették és azt tömör tégla - kőkerítéssel körbekerítették. (Az imént említett kerítés vonult végig a Széchenyi, a Kertész utcán - egykori Kert utcán - és napjainkban a korabeli kerítés látható a Köztársaság úton.)

Zirci arborétum

A Zirci Arborétum 20 ha-os területe napjainkra a Magyarország területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinensérol származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat.

Hazánk legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett Ciszterci rend hozta létre. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató.

Az apátság szomszédságában elterülő, 18 ha-os arborétum 1951 óta védett. Egykor III.Béla vadaskertje volt itt. A tavat a Cuha felduzzasztásával 1400 körül alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni  kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídját is.

1773-ból származik a Zirci arborétum első térképe. Ugyancsak a XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok – bükk, magas kőris, kislevelűhárs, különböző tölgyek alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhar gyűjtemény  is.
Az arborétumban előforduló fa-és cserjefajok száma közel 600, melyből mintegy 70 db tűlevelű. É-i, D-i részén nagyobb összefüggő területen természetes erdőállomány-szerű parkrészleteket találunk a Bakonyban őshonos fa-és cserjefajokkal. Középső részén elsősorban a gyűjteményjelleg dominál, ezen területet – a kor divatjának megfelelően- idegen földrészről származó fafajokkal telpítették be.

A Zirci arborétumban való kellemes séta alkalmával nagyszerű élményt nyújtanak az angolparkra jellemző tervszerűen kialakított tisztások, az évelőágyak és a Cuha patak felett átjívelő hídak. Az arborétumban található két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült.

A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.

Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy I. András királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.
A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján.

Zirci Arborétum nyitvatartás

Márc. 15 - ápr. 30.: 9.00 - 17.00
Máj. 1 - aug. 31.: 9.00 - 19.00
Szept. 1 - nov. 15.: 9.00 - 17.00
más napokon: bejelentkezéssel (min. 15 fő)